Mérték, nem tiltás

A legtöbb beszélgetés az italról két végponton zajlik. Az egyik szerint minden pohár veszélyes, a másik szerint mindenki maga tudja. A kettő között van egy szerényebb, de sokkal használhatóbb kérdés: mennyi az elég?

A tiltás rövid életű

Aki próbált már „mostantól soha” fogadalmat tenni, tudja, hogy az ilyen döntések a legjobb szándék mellett is gyakran egy születésnapig tartanak. A tiltás fekete-fehér: vagy betartjuk, vagy elbuktunk. Ha elbuktunk, könnyű legyinteni, és onnantól már mindegy.

A mérték ezzel szemben nem bukik el egyetlen este alatt. Ha ma több lett a tervezettnél, holnap visszaállhatunk arra, ami nekünk jó. Nincs mit bizonyítani, csak egy arányt kell visszatalálni.

Az öröm is számít

A mértékletesség nem savanyú lemondás. Egy pohár jó bor egy hosszú vacsorához, egy kupica pálinka a disznótoron vagy egy hideg sör egy nyári kerti munka végén hozzátartozik ahhoz, amit sokan örömnek hívnak. A kérdés az, hogy az öröm megmarad-e örömnek, vagy szokássá, aztán kényszerré szürkül.

Erre jó jel, ha emlékszünk az ízre. Az első pohár bort többnyire megkóstoljuk. A negyediket már csak megisszuk.

Három egyszerű kapaszkodó

• Előre döntsünk. Az asztalnál, a harmadik pohár után, rosszabbul számolunk, mint otthon, este hatkor.
• Minden pohár mellé víz. Lassít, és ad egy pillanatot, hogy eldöntsük, kérünk-e még.
• Legyenek üres napok. Ha a hét néhány napja ital nélkül telik, könnyebb észrevenni, ha valami megváltozik.

Ha mégsem megy

Van, akinek a mérték nem működik, mert az ital már nem választás kérdése. Ilyenkor nem az akaraterő hiányzik, hanem segítség kell. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, például a háziorvoshoz vagy egy addiktológiai rendeléshez.

Mindenki másnak marad a kérdés, amit érdemes minden alkalommal újra feltenni: mennyi az elég ma este?